Advent eredete, hagyományai
Advent jelentése „eljövetel” és eredete egészen a 4. századig nyúlik vissza. A keresztény vallás szerint karácsony napját, december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. December 24. az adventi ünnep utolsó napja és innentől veszi kezdetét a karácsony. A 19.-20- század óta szokás adventkor koszorút készíteni. Az egyik első koszorút 1840-es években egy német evangélikus lelkész készítette el: 24 gyertyát helyezett el egy szekér kerekére, ezt felfüggesztette, majd minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg karácsony napjáig.
Adventi koszorúkészítés kicsit másképpen
Ma az adventi koszorú jellemzően kör alakú, fenyőágból készül és csupán négy gyertyával díszítjük, melyek 4 fogalmat szimbolizálnak: hit, remény, öröm és szeretet. A gyertyákat vasárnaponként vagy azt megelőző este gyújtjuk meg, minden alkalommal eggyel többet. Az utolsó vasárnapon az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég.
Adventi koszorú készítésével nem csak szép díszt varázsolunk az ünnepi asztalra, hanem remek kikapcsolódást is nyújt, sőt egyúttal rá tudunk hangolódni a közelgő ünnepekre. Ha a hagyományos koszorúnál valami különlegesebbre vágyunk idén, rengeteg ötlet közül válogathatunk. Ha a naturálisabb dolgokat szeretjük, használhatunk zöld fenyőág helyett sima barna faágakat. Ezt könnyedén díszíthetjük szalaggal, amelyet körbefonunk az ágak körül. A legszebb, ha a szalag színének föld színeket választunk, mint barna vagy zöld, amire ragaszthatunk például terméseket - csipkebogyót, magyalt, tobozt vagy makkot – de akár fából készült karácsonyi mintás díszekkel is dekoráljuk. Minden, ami nem a hagyományos kör formából indul ki az újdonság erejével hat. Például ilyen, ha kis cserepekbe vagy üvegvázákba fenyőágat és gyertyákat ültetünk. Összerendezve őket egy karácsonyi mintás tálcára vagy nagy méretű üvegtálba már kész is a díszünk.
Szintén nem egy megszokott dísz az adventi asztalon, ha több, különböző rekeszből álló fadobozba teszünk terméseket, gyertyákat, díszeket, fenyő- vagy tujaágakat. Az új formák mellett azért érdemes a klasszikus adventi motívumokat megtartani. Idén is trendi marad a rénszarvas, a piros alapon fehér pöttyös gomba, a fenyőtoboz, a karácsonyi gömbök és a fahéjrúd is. -> Segítség az ötletekhez: karácsonyi dekorációs kiegészítők
Adventi naptár: vadiúj csomagolástechnikák a köbön
Az első adventi naptár eredete a koszorúhoz hasonlóan régre nyúlik vissza. 1900 körül látott napvilágot azzal a céllal, hogy a már hetekkel a karácsonyi ünnep előtt türelmetlenkedők ajándékbontás iránti vágyait csillapítsa. A naptár hagyományosan papírból készül, huszonnégy ablakból áll, ami nyitható és rejt egy-egy darab kisebb meglepetést, mint csokoládét vagy cukorkát, amiből minden nap egyet szabad kibontani, egészen karácsony napjáig. Ugyanez az elve a modern naptáraknak is, csak mégis egy kicsit másképpen mutat a végeredmény. A „madzagos” verziónál az ablakok helyett az alapelv egy zsinór vagy szalag, aminek két végét rögzítjük és rá csipeszekkel tűzzük fel a meglepetéseket. A kis ajándékok többféle formában rejtőznek: lehetnek borítékokban, dobozkákban, papírtasakokban, adventi mintás vászonzsákokban, de még akár zoknikban is.
Fontos momentum itt a számozás, ami 1-24-ig tart ez jelöli, hogy hol tartunk éppen, melyik csomag a következő. Egy másik remek tipp, ha becsomagoljuk az összes kis meglepetést külön és ezeket a dobozkákat (szintén számozva) felakasztjuk. A csomagocskák helye lehet faágakon, amelyeket vázába teszünk, de akár fel is ragaszhatjuk őket egy használaton kívüli képkeret belsejébe. És ha ennél még rendhagyóbbat szeretnénk, akkor játsszunk bátran a formákkal: csomagoljuk szaloncukor, bonbon vagy tortaszelet alakúra a meglepetéseket, kedveskedve ezzel az édesszájúaknak. -> Válogass karácsonyi dekorációs kellékeink közül!
