„Mivel én 4 évig Skandináviában éltem, volt szerencsém megtapasztalni a hidegnek titulált északiak bizony nagyon is meleg, meghitt, fantasztikus karácsonyi hangulatát, és az ünnepi készülődéseiket. A skandináv stílus hozzánk, magyarokhoz is már egyre közelebb áll, itt, a kreativhobby.hu oldalán is találkozhattál már vele, és ha velem tartasz, akkor az elkövetkezendőkben még jobban beavatlak a skandináv karácsonyi világba. Írok majd ottani szokásokról, hagyományokról és tipikus ételekről, dekorációkról is.”

A november elejei Karácsonyi üzenetünkben  írtam mindezt, és ezennel szeretném is most elindítani a „Skandináv karácsony” címet viselő cikksorozatot.


A cikkek elsősorban a dán karácsonyi hagyományokat, szokásokat fogják bemutatni, mert az északon töltött négy évemből hármat a legkisebb skandináv ország fővárosában éltem, így az ő szokásaikról tudtam meg a legtöbbet. A negyedik (vagyis időrendben az első) évben Svédországban laktam, így néhány svéd vonatkozásról is szólok majd. Az írások alapjai a saját tapasztalataim, élményeim és természetesen eredeti források lesznek.

Ha kíváncsi vagy erre a különleges világra, arra hogy miben hasonlítunk és miben térünk el a dánoktól, már ami az adventi, karácsonyi szokásainkat illeti, tarts velem karácsonyig minden szombaton, vasárnap és szerdán!

Tizenöt részben tájékozódhatsz majd a dán karácsony részleteiről, megtudhatod, hogy melyek a legfontosabb dátumok a karácsonyi időszakban, és mit csinálnak olyankor, hozzájuk hogyan jutott el a karácsonyfa, az adventi koszorú, mi az a kalendárium gyertya, miből áll az ünnepi vacsorájuk, melyek a tipikus karácsonyi dekorációik. Számtalan fényképpel (köztük időnként sajátokkal is) igyekszem színesebbé, szemléletesebbé tenni írásaimat, és, ha annyira magával ragadna az északi hangulat, a legfontosabb dekorációkról részletes leírást is találni fogsz, így azokat majd Te magad is elkészítheted.

Az első részben a dán karácsony eredetéről és a karácsonyi időszakuk legfontosabb állomásairól lesz szó.

A dán karácsony eredete

Ahogy ma már szinte mindenhol a világon, úgy Skandináviában, azon belül Dániában is az év egyik legszebb, és legjobban várt ünnepe a karácsony.


Az emberek, az északiaknál is egyre inkább teret hódító halloween elmúltával, már november elején megkezdik a ráhangolódást adventre és karácsonyra. A korán sötétségbe boruló utcákat gyönyörű kivilágítások teszik fényessé, csillogóvá, az üzletek kirakatait ellepik a rénszarvasok, a tipikus skandináv karácsonyi manók, a házak falán másznak a télapók, az otthonokban is előkerülnek a jellegzetes karácsonyi dekorációk, készülnek az adventi naptárak, a kalendárium gyertyák, a rádiókban egyre többet szólnak a karácsonyi slágerek.


A karácsony eredetileg egy, a tél közepén tartott ünnepség volt, amit a keresztény egyház vett át és változtatott meg Jézus születésének az ünnepévé. A koraközépkori Skandináviában még januárban tartották a karácsonyt.

A ma életben lévő karácsonyi szokásokat szinte kivétel nélkül Németországtól vették át az északi országok (a skandinávok elsősorban), így például azt is, hogy az ünnep már a karácsonyt megelőző estén elkezdődik. Régen, a katolicizmus korában december 24-e éjjele virrasztással telt, az emberek együtt várták az éjféli harangszót, és a Jézus születése alkalmából tartott misét.

Az igazi karácsonyi időszak Dániában (is) az adventtel veszi kezdetét.

Advent: a december 24-e előtti 4 vasárnapot felölelő időszak (ha december 24-e épp vasárnapra esik, akkor az a nap advent 4. vasárnapja). Adventet már az 5. századtól tartják számon, mint a karácsonyra való készülődés időszakát. Advent első vasárnapján gyújtják meg az általában piros szalaggal fellógatott adventi koszorú 4 gyertyája közül az elsőt.


December 1.: ezen a napon nyitják ki az adventi naptár 24 kisajtója közül az elsőt; a kalendárium gyertya meggyújtásának első napja; sok dán otthont ezen a napon kezdenek karácsonyi dekorációkba öltöztetni.

A karácsonyig tartó hetekben: a legtöbb ablakban lóg a világító karácsonyi csillag; az erkélyeken, kertekben felállítanak (vagy, ha a kertben amúgy is van, feldíszítenek) egy kinti karácsonyfát, amelyet szépen kivilágítanak egészen a karácsony végéig; az emberek előveszik, elkészítik a karácsonyi dekorációikat, kedvelt a nagy tömbgyertya fenyőágkoszorúval körülölelve; sokan isznak „gløgg”-öt (a svéd karácsonyi fűszeres bor, a „glögg” olyan, mint nálunk a forralt bor, ezt isszák előszeretettel a dánok is); készülnek a karácsonyi sütik, a legtipikusabbak: a „brune kager”, „pebernødder”, „klejner”, „finskbrød”, „jødekager”, „vanillekranse”. Ezek amolyan aprósütemények, kekszfélék, mézeskalácsok. A klejne olyan, mint nálunk a csörögefánk, amit érdekes módon mi ugye tipikusan farsangkor sütünk, ők karácsonykor. A karácsonyi vásárok elengedhetetlen árusai a klejner árusok, ilyenkor óriás méretben, úgynevezett "kæmpeklejner"-t is árulnak és a közértekben is kaphatóak ebben az időszakban a finom fánkocskák.


December 13., Luca nap: a Luca nap Svédországban, ahonnan a dánok átvették ezt az ünnepet, sokkal szélesebb körű hagyományokkal bír. Ott eredetileg nem is Luca nap, hanem Luca éj volt (ahogy a svédek nevezik "lussenat", amikor, a még akkoriban használatos naptár szerint, az év leghosszabb éjszakáját ünnepelték. Luca napján ünnepelték, hogy a hosszú sötétséget kezdi felváltani a világosabb időszak. Dániában gyertyás felvonulással, énekléssel ünnepelnek, amikor egy "Luca menyasszony", gyertyakoszorúval a fején, fehér ruhába öltözve, gyertyával a kezében megy a sor elején, a többiek pedig utána. Leginkább az iskolákban, óvodákban, idősek otthonába és kórházakban tartják a Luca napi ünnepséget.



December 23. kiskarácsony este: ezen a napon díszítik fel a karácsonyfát; sokan „æbleskiver”-t esznek és „gløgg”-öt isznak. Az „æbleskiver” szintén egy fánkféleség, ami az árusoknál frissen, olajban kisütve, vagy a boltokban gyorsfagyasztott állapotban, készen kapható. Bár az „æble” szó almát jelent, valójában ez nem almából készül. Forrón, porcukorral és lekvárral (málna, áfonya, feketeribizli, tehát valamilyen piros bogyós gyümölcsből készült lekvárral) fogyasztják.

December 24., karácsony este, Szenteste: sokan mennek templomba; este ünnepi vacsora kerül az asztalra, amely vagy libából, kacsából, pulykából készül, vagy pedig sült oldalast, esetleg sertéstarját jelent. Vacsora után a legtöbben „ris á l’amande”-t esznek (ez olyan, mint a mi tejberizsünk, csak egy jópofa hagyomány kapcsolódik hozzá karácsonykor, amelyről majd még később bővebben mesélek); a karácsonyfán meggyújtják a gyertyákat, vagy felkapcsolják a világítást; kiosztják az ajándékokat – a gyerekek úgy tudják, hogy a Télapó (Julemand) hozza az ajándékokat; a családok közösen énekelnek és táncolnak a karácsonyfa körül.

December 25., karácsony napja: hivatalos ünnepnap, a családok összegyűlnek; a menü ezen a napon nem olyan, mint 24-én este, ilyenkor változatos hidegtálakkal telnek meg az asztalok; az italok közül előkelő helyet foglal el a speciális, erősebb, karácsonyi sör.

December 26., karácsony második napja: hivatalos ünnepnap, a családok összegyűlnek, de most egy másik családtagnál; ismét hidegtálak kerülnek az asztalokra.

December 31., újév éjszakája: a dánok gyakran esznek ilyenkor főtt tőkehalat burgonyával és mustárszósszal; baráti társaságok tartanak bulikat; tűzijátékkal fokozzák a hangulatot.


Január 1., újév napja: hivatalos ünnepnap; előszeretettel esznek sonkát hosszúkás, fodros leveles kelkáposztával.

Január 5., a Három királyok estéje: utoljára még kivilágítják a karácsonyfákat és „æbleskiver”-t esznek. Ez a hagyomány már kihalófélben van, csak az idősebbek tartják még életben. A fiatalok többsége ekkorra már kidobta a karácsonyfáját.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy ugyan a nagy áruházak, bevásárlóközpontok már szinte októberben elkezdik kiküldeni a karácsonyi katalógusaikat, azért a december az igazi karácsonyi készülődés hónapja. És, mivel azért vannak még, akiknek fontos a Helligtrekongersaften, vagyis a Három királyok estéje, a karácsonyi időszak december 1-től január 5-ig tart, ami azt jelenti, hogy a dán emberek az egész életüknek majdnem a 10%-át kisebb-nagyobb aktivitással, de karácsonyi hangulatban élik le. Gondoljunk csak bele, egy 80 éves embernél ez közel 8 évet jelent!

Ide kívánkozik azonban egy hír, amelyet épp a napokban olvastam! Fordíthatnám úgy is, hogy a dánok szeretnék lecsökkenteni éveik számából a karácsonyra szánt időt, ugyanis egy felmérés szerint az emberek többsége megtiltaná az üzleteknek, hogy a karácsonyt megelőző 5 hét előtt már ünnepi hangulatot teremtsenek. A felmérésben résztvevők 76%-a szerint túl korán kezdik meg az áruházak, butikok kirakataikat karácsonyi dekorációkkal berendezni, és a megkérdezésre háromból ketten azt választanák, hogy hivatalosan is december 1-je előtt egy héttel kezdődhessenek csak meg a karácsonyi reklámok, vásárok, árusítások, kivilágítások, dekorációk, tehát mindeddig tilos kellene, hogy legyen az ünnepi hangulatra való hangolódás. Egy karácsonnyal foglalkozó szakértő egyáltalán nem volt meglepődve a felmérés eredményének hallatán, szerinte ez azért van, mert, ha az emberek már októberben elkezdik a készülődést az ünnepekre, akkor mire eljön a december 24-e, minden szinte már csak emlékszerű lesz, és nem is tudják igazán élvezni a karácsonyi hangulatot.

Ezt persze ki-ki döntse el maga!

A mai bevezető cikk után holnap a koppenhágai Vidámparkban tehetsz egy különleges látogatást, ha akkor is velem tartasz.

kristeligt-dagblad.dk