Tíz éve kezdődött az egész, amikor is a család Párizsból Nímes-be költözött egy új életfilozófia, a béke és az édes élet mottójának jegyében. Rögtön beleszerettek az 1835-ben emelt épület hatalmas ablakaiba, magas mennyezetébe és egymás után sorakozó szobáiba. Bár a férj és feleség két külön világ, és mindketten otthon dolgoznak, előbbi íróként, utóbbi dizájnerként, mégsem zavarják ilyenkor egymás köreit, hála a hatalmas térnek.

A tulajdonosok merész ötlete volt, hogy az évek során a falra kent festékrétegeket lekaparták, ezzel antik hatást keltve, míg a bútoroknak vidám, virágos kárpitot választottak. A "dohányzóasztal" voltaképpen egy régi gyermekágy, míg a burkolat egyedi, kézzel faragott lapokból áll.

A tizenegy éves Alix szobájának hamisítatlanul hetvenes évekbeli hangulata van. A mintás lámpa a bolhapiacról került ide, amely remekül illik a virágos Osborne&Little tapétához és az ötvenes évekből származó íróasztalhoz és székhez. Hogy még nagyobb legyen az összhang, a mediterrán vidékeken szokásos mélyzöld spalettákat citromsárgára festették.

A lakás többi részével ellentétben, a szülő hálószobája harmonikus és egyfajta rusztikus békét sugároz.

Forrás: www.polgariotthon.hu