Unokahúgom nyakláncai egy rúdra felakasztva lógtak a szobájában. Sokáig ez jó megoldásnak tűnt, ám idővel a csinos kis ékszerek száma egyre csak szaporodott, bizony az évek alatt kinőtték a rudat. Folyton egymásba gabalyodtak, ami megnehezítette a levételüket, és a középen rekedtek sem gyakran kerültek le a helyükről, mert egyszerűbb volt mindig csak a szélsőket leakasztani. Ezért új megoldást kellett találni, és miközben ezen morfondíroztunk, eszembe jutott a táskáimnak készített fogantyú fal. Annak a mintájára gondoltam ki a nyakláncok elhelyezését is.
Ez persze igényelt némi előkészületet, tervezgetést. Először is kellett ugye egy szabad falfelület, ami a kicsiny, tetőtéri szobában nem igen akadt. Kezdetben. Na, később sem azért lett, mert új falat építettünk direkt a láncok kedvéért, mindössze arról volt szó, hogy kedvenc Unokahugimnak rangsorolnia kellett. Poszterek, képek vagy szebbnél szebb nyakláncok díszítsék ezentúl az egyetlen szóba jöhető falat? Győzött a női én! Hát persze, hogy a nyakláncok!!!
Így az első lépést Neki kellett megtennie. Poszterek, képek lekerültek, illetve a legfontosabbak átkerültek, hogy azért ne kelljen végleg búcsút inteni azoknak sem, lyukak betömködve, a többi már az én dolgom volt.
Hogy tisztában legyek a rám váró feladattal, egy alkalommal összeszedtük az új helyre váró ékszereket. Közben persze kiderült, hogy nem csak róluk van szó, néhány apró ritikül is bekéredzkedett a csapatba. Sebaj, kupacoljunk! Próbáltuk szétválogatni a nyakláncrengeteget, egy kupacba rendezni a hasonlókat, az egymáshoz illőket...
…A végeredmény az ágyon hever… 9 kupac lánc és 4 kupac táska - vagyis 13 fogantyúra volt szükségünk. Irány a barkács áruház!
Olyan fa fogantyúkat választottam, amik nem lakkozottak. Hogy világosabb, vagy sötétebb árnyalatúak voltak-e, milyen volt az erezetük, az nem volt szempont, mert ellentétben a táskáimnak készített fogantyú falnál, tudtam, hogy ezeket a fagombokat úgyis le fogom festeni. 13 fogantyúval a kosaramban tehát elindultam a pénztárhoz, majd haza, és hozzáláttam a munkához.
Unokahúgom szobája alapvetően fekete-fehér színekben pompázik, ám amióta a kedvenc színe a lila (ami már évek óta tart) az lett a harmadik meghatározó szín a helyiségben, no meg az életében. A fehér falra tehát tudtam, hogy elsősorban lila fogantyúkat fogok készíteni, persze belecsempészve a fekete és a fehér színt is, és dekorálásként még a mindháromhoz illő, és azért szintén kedvenc ezüstöt.
Miután elkészült a 13 fogantyú (amikből ízelítőt lejjebb láthatsz majd természetesen), egy pillanatragasztóval a kezemben robogtam át legközelebb a nagy esemény helyszínére. Ceruzával bejelöltük a falon a fogantyúk helyét, és egyesével, szépen sorban felragasztottuk mindet. Akkor így nézett ki a fal.
…A száradási idő elteltével pedig, amikor felakasztottuk a lánc és táska kupacokat a fagombokra, ilyen lett a végeredmény. Az addig tinis, poszterekkel, képekkel tarkított fal hirtelen egy csajos, csillogó ékszerkiállítássá változott!
Azt már azonban akkor is tudtuk, láttuk, hogy van még hely a falon. És azt is tudtuk, hogy a kupacolásnál elsőre talán kissé bátortalanok voltunk… Még több fogantyúra lett volna szükség (különösen annak tükrében, hogy néhány gyöngysor még a régi rúdon lógott továbbra is)! Adott volt tehát a feladat! Új hely a kimaradt gyöngyöknek, és levenni a terhet egy-két túlzsúfolt fogantyúról! Így tehát abban maradtunk, hogy még négy új akasztó szülessen!
Nos, ezek ma meg is születtek, és hogy hogyan, annak a képeit láthatod a következőkben. Ha netán kedvet kaptál Te is ékszereidet ily módon, mintegy kiállításszerűen elrendezni, így készítheted el a nyaklánc falat!
Íme a négy új fogantyú!
És így készültek:
Először is kikészítettem az asztalra az alapanyagokat:
a natúr fogantyúkat, a festékeket, hurkapálcikákat, ecseteket és a dekoráláshoz szükséges ragasztót és kellékeket (lila és ezüst csillámporok, fekete, lila és kristály strasszkövek).
A festéshez hobbi festéket ajánlok, egyrészt az egy nagyon szépen fedő akril festék, tökéletes faanyag festésére, másrészt rengeteg színben létezik, de ha mégsem lenne az éppen kellő árnyalat, egymásból könnyen kikeverhetők a szükséges színek, harmadrészt számtalan fajtája is létezik, tehát festhetsz matt, fényes, gyöngyházfényű vagy metál színeket is tetszés szerint! Nagyon jók az akril festékfilcek is, könnyű velük bánni, használatukhoz nem kell víz, vizes edény, ecset, és nagyon szépen fednek azok is. Nekem még az általunk korábban forgalmazott UNI POSCA festékfilceim vannak, ma már Decopen festékfilceket árulunk, de azok éppolyan tökéletesek!
1. Az első lépés tehát a festés. A fogantyúk festésénél csupán egy trükkre hívnám fel a figyelmedet, ami nem más, mint, hogy minden darabot húzz rá egy hurkapálcikára, és úgy fesd őket. (Mindegyiknek az alján van egy lyuk, mivel a rendeltetésszerű használatuk esetén oda kéne becsavarozni a hozzájuk járó csavart.)
2. Miután befestettem a fogantyúkat, beleszurkáltam a hurkapálcikákat egy hungarocellel bélelt dobozkába, és hagytam őket megszáradni (bármilyen hungarocellforma, vagy oázistömb, de még egy befőttes üveg is megteszi). A képen éppen a két festékréteg között száradnak a fogantyúk.
Merthogy, két rétegben kell átkenni a fogantyúkat! A kettő között, ha szükséges (hogy az-e, azt onnan tudod, hogy kissé „szőrös” lesz a fa) egy finom csiszolópapírral átcsiszolhatod a felületet. Csiszolás után természetesen portalaníts, és utána kend fel a következő festékréteget.
Száradás után pedig kezdődhet a dekorálás! Ennek néhány módját láthatod részletesen az alábbiakban.
Az egyik fekete fagombot ezüst csillámporral pöttyöztem be.
Ehhez hobbi ragasztóra és az ezüst csillámporra (itt most nagy szeműt használtam) volt csupán szükségem. Először is a ragasztó csőréből nyomtam pöttyöket a fogantyúra, amit aztán rögtön belenyomtam a csillámporral teli tálkába.
Onnan kivéve így nézett ki a fogantyú. Félretettem, hagytam száradni, majd…
…a felesleget egy puhaszőrű, száraz ecsettel lesöpörtem, és így kaptam meg a kész, fekete-ezüst fogantyút.
A másik fekete fogantyú lila díszítést kapott.
Hobbi ragasztót, fogpiszkálót és sötétlila, ultrafinom glitterport készítettem elő. A ragasztóból kinyomtam egy kicsit az alátét papírra, abba mártogattam bele a fogpiszkáló hegyét, amivel körbepöttyöztem a fogantyú szélét. Jelen esetben a pöttyök egyre sűrűbben , majd félúttól újra egyre ritkábban követték egymást.
Amikor körbeértem a ragasztóval, csillámporral jó bőven beszórtam a felületet, és félretettem a fogantyút száradni.
Száradás után a felesleget leszórtam, és egy puhaszőrű, száraz ecsettel lesöprögettem. Végül a fogantyú közepére még egy lila strasszkövet ragasztottam fel hobbi ragasztóval.
Ez lett a végeredmény.
A lila-fekete akasztó a következőképpen készült:
Kikészítettem hobbi ragasztót, egy fekete strasszkövet és fekete vékony hegyű festékfilcet. A ragasztóból nyomtam egy pöttyöt a fogantyú közepére, és abba belenyomtam a fekete strasszkövet.
Tipp: a kő alól kinyomódó ragasztót egy fogpiszkálóval szépen le lehet húzni, törölni.
Félretettem száradni a fogantyút, majd a fekete festékfilccel egy virágot pöttyöztem a strasszkő köré.
A metál lilára festett fogantyút ezüst kő és glitter díszíti.
Ennek a fogantyúnak a díszítéséhez hobbi ragasztóra, fogpiszkálóra, nagy szemű ezüst glitterporra és ezüst strasszkőre volt szükségem. A fekete-lila fogantyúhoz hasonlóan itt is fogpiszkálóval vittem fel ragasztópöttyöket a fagomb szélére körbe, és azokba a fogpiszkáló másik végével, egyesével fölszedett glitterporszemeket nyomkodtam, majd félretettem száradni.
Ezután a fogantyú közepére nyomtam egy kis ragasztót, és abba egy ezüst virág alakú strasszkövet helyeztem el. Száradás után ilyen lett a végeredmény.
És végül jöjjön még néhány az elsőre elkészült 13 fogantyú közül!
A matt lila festékkel befestett fogantyút száradás után hobbi ragasztóval bekentem, majd ezüst glitterrel teli tálkába nyomtam. Félretettem száradni, majd a felesleget leszórtam, lesöprögettem.
A gyöngyházas lila festékkel befestett fogantyú felületére a ragasztóval, a tubus csőréből egy spirál alakú csíkot húztam, majd a fogantyút belenyomtam az ezüst glitterrel teli tálkába, s hagytam megszáradni. Végül a szokásos módon, a felesleget leszórtam, lesöprügettem.
A fehérre festett fogantyút lila strasszkövekkel díszítettem. (Természetesen hobbi ragasztóval ragasztottam fel őket.) A végén hobbi lakkal átkentem a felületet (a strasszköveket csak körbefestettem), ettől kapta ez a fogantyú a fényét.
A gyöngyházas lilára festett fogantyúra kristály strasszköveket ragasztottam, és azokat fekete vékony hegyű festékfilccel körbe pöttyöztem.
A vésett (szegélyes) fa fogantyút először lilára festettem, majd a szélét feketére. Száradás után a fekete szegélyt beragasztóztam, és a sötétlila, ultrafinom glitterporba nyomtam. Amennyi kellett, az beleszáradt a ragasztóba, a felesleget pedig lesöpörtem.
Ugyanezzel a technikával készült a lila csillámpöttyös akasztó is. Először lefestettem, majd a ragasztóból pöttyöket nyomkodtam rá, az egészet belenyomtam a glitterporba és hagytam megszáradni. A felesleget természetesen itt is leszórtam, lesöpörtem.
Ez a hosszúkás fogantyú a rovátkáival lehetőséget ad arra, hogy rajta a vékonyabb, például sodronyból készült láncokat egymás mögé, szépen felakaszthasd. Azonban vigyázz! Ez a fajta akasztó sokkal kisebb felületen ragad a falhoz, ezért a nehezebb láncokat nem bírja el!
Ez a fekete darab a szokásos módon készült. Első volt a festés, utána a beragasztózás, majd a csillámporba nyomás, a száradás és a felesleg eltávolítása következett. A végén ezt a fogantyút is átkentem hobbi lakkal.
A feketére festett fagomb közepére felragasztottam egy kristály strasszkövet, és hagytam megszáradni. Ezután a strasszkőtől kiindulva a hobbi ragasztóból ívelt vonalakat húztam körben, és a fogantyút az ezüst glitterporba mártottam. Száradás után a felesleget lesöpörtem.
Így készültek tehát a nyaklánc fal akasztói. Az itt bemutatottak mintájára készíts Te is fogantyúkat, keress egy szabad falfelületet a szobádban, és akaszd ki a láncaidat!
Unokahúgom nyaklánc elhelyezési problémáját sikerült megoldanunk. Az apró ékszereinek (gyűrűk, fülbevalók) is készítettem már egy dobozt (hamarosan azt is bemutatom majd itt, a honlapon, hogy hogyan), ám a karkötők rendszerezése még egy megoldatlan feladat! A nyakláncokhoz hasonlóan, azok is még egy rúdon laknak, mondanom sem kell, hogy a középen rekedtek leginkább csak a porfogó szerepét töltik be, és nem a tulajdonosuk öltözékének kiegészítői. Adott tehát az újabb projekt, így a közeljövőben – ha kitaláltuk a megoldást, és meg is valósítottuk – azt is bemutatjuk majd.
Ötlet és design: Laukó Brigi
Kapcsolódó hírek