Egy költözés mindig jó alkalmat ad egyrészt a szanálásra, másrészt az új ötleteink, elképzeléseink megvalósítására. Két évvel ezelőtt, amikor jelenlegi lakhelyünkre költöztünk, én is számtalan, nem használt, felgyülemlett motyómtól szabadultam meg, de nő lévén, a táskáim nagy részéről azért nem tudtam lemondani.

Azt hiszem nem én vagyok egyedül, aki szereti a táskákat. Jó, az igazi szütyőmániások mögött azért messze elbújhatok mindössze 20 darabból álló kollekciómmal, de azért ennyi táska is bőven igényel tárhelyet. És, mivel mindig a szekrényekben, itt-ott megbújva tartottam őket, két-három, igazán kedvenc és univerzális darab kivételével a többit szinte soha nem is használtam, mert a reggeli, esti készülődésnél vagy időm nem volt már rá, vagy eszembe sem jutott, hogy elővegyem pont azt a tatyót, ami igazán illett volna az öltözékemhez. Így aztán a költözésnél, amikor nagy örömmel, és meglepetéssel konstatáltam, hogy jééé, tényleg, hát én már el is felejtettem, hogy nekem ilyen és olyan táskám is van, azt gondoltam, hogy véget vetek a kaotikus helyzetnek, és táskáim méltó helyre fognak kerülni.

A megoldás alapjául szolgáló ötletet egy könyvből merítettem, ahol fogantyú falat mutattak be. Rögtön tudtam, hogy én is ilyet szeretnék. Előszobánk kialakítása lehetővé is tette, hogy egy viszonylag nagy, szabad falfelületet kisajátíthassak magamnak e célra. Sokan körülöttem kétkedve fogadták az ötletemet, hogy jaj, te Úristen, miért akarom tönkretenni a frissen festett falat, de én hajthatatlan voltam.



Tegnap arról írtam, hogy milyen csodás is a hobbi tevékenység, mert olyan változatos, és a porcelán étkészlet összetörésének jó oldalát ecseteltem lelkesen. Ma pedig azt mondom, hogy egy-egy konyha, vagy szoba átalakításánál, szekrénycserénél, nem kell kidobni az ajtógombokat (feltéve, ha épek és szépek), hanem el kell tenni őket. Igen, egy igazi "handywoman", egy igazi ezermester, alkotó ilyen! Mindent, amit más azonnal a kukába hajítana, összegyűjt, eltesz, mert vagy már azonnal tudja, mire lesz az még jó, vagy idővel kap egy inspirációt, ihletet, amihez pont az a mélyen elrejtett, amúgy már kidobásra ítélt tárgy kellhet.

Az eredeti képen különböző alakú, formájú, színű műanyag fogantyúk vannak. Ezek is szépek, és nagyon jól használhatók, ha olyan színvilágú, stílusú az enteriőr! Én azonban fából készült fogantyúkat szerettem volna. Azért nem a gyerekbútor összeszerelésénél lógtam meg néhány ajtógombbal, bár azok is jól illettek volna a falunkra, erre a célra direkt bevásároltam!







A felhasználható, szabad fal mérete nyilván adott a Te lakásodban is. Ha nincs az összes táskádnak hely, akassz ki annyit, amennyi elfér, és időnként cserélgesd őket, például a nyári táskák télen nyugodtan pihenhetnek a szekrényben. Amennyiben egyáltalán nincs szabad falfelületed, de tetszik ez az ötlet, használd ki az ajtókat! Egy gardrób, vagy előszobaajtó általad kiválasztott oldalára is csinálhatsz fogantyú falat.
Fa, műanyag, porcelán, kerámia, fém. Bármi lehet a fogantyú, a lényeg, hogy a lakásod, a kiválasztott helyiséged stílusához illeszkedjen.

Ezt a nagyon egyszerű, ötletes módszert azonban nem csak a női táskák elhelyezésére használhatod! Manapság divatosak a különböző ékszertartó sziluettek, fák, női alakok. Egy sarokban elhelyezett fésülködőasztal esetében azonban olcsóbb és kézen fekvő megoldás lehet néhány dekoratív fogantyú falra ragasztása, amelyekre szépen, akár színenként fellógathatod nyakláncaidat, karkötőidet.

A gyerekszobában is (vagy akár az előszobában) felragaszthatsz a falra a gyermek magasságához igazítva néhány ajtógombot, amire így ő maga is felakaszthatja kis kabátját, kardigánját. Gyerekszobába választhatsz kedves, mesefigurás fogantyú változatokat. Megteheted ugyanezt az előszobában is, de ha ragaszkodsz az összhatáshoz, akkor válassz inkább stílusban oda illőt.