A férfi és a nő ősidők óta vonzódik egymáshoz. Mi ennek a vonzódásnak az alapja, a szexuális töltés, az érzelmi kötődés vagy a szellemi vonzalom? Talán mindhárom egyszerre, de milyen sorrendben alakul ki ez a folyamat. Van-e különbség a nemek tekintetében? Hogyan kezdődött, meglátni és megszeretni, vagy megismerni és megszeretni? A nő és férfi alapvetően különböznek egymástól Különböző teremtményeknek születtünk férfiként és nőként, különböző erővel, energiával, képességekkel, adottságokkal, idegrendszerrel bírunk, és mindezeknek jelentőségük van életünkben. Egymás ellentétei vagyunk. Ennek vannak látható, érzékelhető ismérvei, jelei és ősi bevésett tudás, amit magunkban hordozunk. A nemi különbségek egyértelműen tükröződnek a külső megjelenésben, testalkat, testarány, az esztétikai jellegekben, illetve a szerepviselkedésekben, öltözködésben. Bár öltözködésünk a két nem tekintetében az uniformizálódás felé tart és a modernizáció korában a hagyományos női szerepek férfiasodnak, a hagyományos férfi szerepek nőiesednek.


Mi az, ami biztos? A férfi testi felépítésében nagyobb izomtömeggel, izomerővel bír. Izomfelépítéséből adódóan mozgási tevékenysége is fokozott. Képes egyszeri csúcsteljesítményre. A nők kisebb izomtömeggel, több zsírpárnával rendelkeznek, életmódjukból is adódóan. A két nem közötti mentális, értelmi, agyi különbségek kimutathatóak. A férfiaknak nagyobb az agykoponyája, nagyobb térfogatú az agya, tömegesebb a homloklebenye. A férfi racionális bal agyféltekés, fontos számára minden, ami objektív, kevesebb az idegpályája, hogy az érzelmi tudathoz az információ eljusson. A nők jobb agyfélteke dominánsak és szerotonin érzékenységűek. A nőknek nagyobb és fejlettebb a kisagyuk, aktívabb a kisagyi anyagcseréjük, a két agyféltekét összekötő idegrostokon erőteljesebb a működés. A kisagyi vezérlés irányítja az egyensúlyozást, a mozgást, a kedély és hangulat ingadozását. A férfi és a nő gondolkodási stílusa eltérő. Az „agyalás” a férfiakat jellemzi, töprengő, emócióhiányos gondolkodás. A nőkre általában érzelemközpontú gondolkodás jellemző. A nő belsőleg szenvedi meg a helyzetet, rágódik a problémán. A női nemi hormon, az ösztrogén, a nőies magatartást szabja meg, igazi lágy szelíd, visszahúzódó magatartást képvisel. Mi nők a mozgás esztétikumát hordozzuk, vonzerőt, csábítóerőt, szépséget képviselünk.


 A férfi nemi hormon által meghatározott magatartás, kockázatvállaló, kalandkereső, megküzdő, a harc vállalása visszahúzódás helyett, megküzdés. A férfias magatartás a tesztoszteron szinttel együtt jár. Inkább az extrovertált típus nyitott, domináns, nyitott energikus attitűd jellemzi őket. A férfiakra jellemző a szenzoros ingerkeresés, nyitottak a különféle ingerekre, az izgalomkeltő megérintődésekre és vizuális ingerek befogadására. Egy férfi ösztönösen nem képes állandó érzelmes viszonyulásra, mert egyszerűen nem így működik az agya. Az udvarlás művészete megtanulható! A férfiaknál a kapcsolat kialakulásánál a testi vonzódás az első lépés, azt követi az érzelmi, majd az értelmi kötődés A nő ténylegesen akkor szeret belemenni egy kapcsolatba, ha érzelmeket élhet át. A nőknél a szellemi vonzódás igénye, az érzelem átélése talán előrébb való a testi vonzódásnál.


De semmi gond: nő és férfi, mindkettő arra vágyik, hogy szeressék, csak máshogy. Egymás ellentétei vagyunk, vonzódunk egymáshoz, kiegészítjük egymást, egymásra vagyunk utalva. Így alkotunk egységet, így egyesülünk a szerelemben.