Mit is értünk család fogalmán?
A társadalomtudomány meghatározása szerint a család a társadalom legkisebb egysége. A szűk család, az úgynevezett nukleáris család a szülőpárból és az ő gyermekeikből áll. Ezt öleli körül a tágabb család a nagyszülőkön az unokatestvéreken át a nagynénikig, nagybácsikig stb ..sokan. A társadalom régen egyszerűbb, határozottabb szerepelvárásokat közvetített a családtagok felé. Sőt a múltban, a nagycsaládokban általában több generáció élt együtt, ezzel többfajta szerepkínálatot mutatva az utódnemzedéknek. A XX. század első felében a családi életforma értékeit, normáit a nő és a férfi törvényes házassága és az ebből született gyermekek jelentették. A tradíciók, tekintélyek érvényesítése működtette a családi dinamikát. Nagyon fontos normatívaként volt jelen, hogy a család az esetleges konfliktusok ellenére is kifelé harmóniát, egységet mutasson.


Hol tartunk most?
A mai társadalomi viszonyok között a hagyományosnak nevezett családmodell kevésbé tud érvényesülni és sokszor szocializációs folyamatának sem tud eleget tenni. Újfajta normák vannak kialakulóban, ami a tradicionálissal való szembefordulásban mutatkozik meg. Mára a hagyományos férfi-női szerepek összekeveredtek, a nők tömeges munkába állásával. Ezáltal a családi relációk megváltoztak, a nők életében nagyobb szerepet kezdtek betölteni az olyan életcélok, amelyek a szűk családi szerepeken túlmutatnak. Újfajta életvezetési stratégiák jelennek meg. A közgondolkodás megengedőbbé vált a házasságon kívüli, a házasság előtti, a szokásostól eltérő/bi-homo/ szexuális kapcsolattal szemben. Elnézőbben tekintenek a házasságon kívüli gyermekvállalókra is és könnyebben tolerálja a társadalom a házasság felbomlásának tényét is.
Magyarországon ma minden második házasság válással végződik. Ez elég riasztóan hangzik. A válás lehetőségével a társadalom nyitott utat ad a családi együttélési formák különböző alternatíváinak. Ma nagyon népszerű a csak együttélési, illetve a szóló életforma egyaránt. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, a bi-homoszexuális kapcsolatban élők száma is.


Növekszik azoknak a száma is, akik a közös gyermek születése ellenére sem terveznek házasodni. Ennek hátterében egyaránt előfordulhat az anyagi függetlenség megőrzése vagy a külvilágnak szóló egyfajta szabadság-szimbólum tükrözése.
Miért lehetnek vonzóbbak ezek az emberi közösségek? Valójában liberálisabbak, szabadabbak, felelősség nélkülibbek mint a hagyományos család kötöttségei, kötelezettségei? Az is tény, hogy jelentősen kitolódott az első házasság megkötésének, az első gyermek megszületésének ideje. Ez az idő a nők esetén 25-29 év, a férfiaknál 32-34 év. Hosszú az az időszak a házasságig, míg a fiatalok életformájukban nagy szabadságot élveznek. Aztán a társadalom elvárja, hogy az esküvő után a tradíciók szerint éljen. A másfajta szocializációjuk során, másfajta életforma vált szokásukká, ezért erre képtelenek. Mivel egyre többen élnek a válás, újraházasodás lehetőségével, a klasszikus családmodell felbomlása új családmodellek megjelenéséhez vezet.


A családok új együttélési formájában így a szülőpáros, már nem csak a közös gyermekeket, hanem a különböző kapcsolatokból született gyermekeket nevelnek. Az ő életük nemcsak a szülőpárhoz, hanem a különböző kapcsolatokból származó szülőkhöz kötődik. Az új életformával, új nehézségek, különböző szokások, elvárások, normák, szemléletmódok ütköznek össze egymással, ami új kihívásokkal szembesíti a családot, új megoldásokat várva tőlük.
Azonban, modernizáció ide, modernizáció oda, elmondhatjuk, hogy még a mai XXI. századi modern társadalmunkban is, a gyermekek nevelésének, személyiségfejlődésének legfontosabb, legideálisabb közege a család. A gyermekek ösztönösen ragaszkodnak a családhoz és leginkább arra vágynak, hogy a családon belül az édesanyjuk és az édesapjuk együttesen nevelje őket.