A gyermek nagy ajándék. Rendszerint eljövetelét hosszú, örömteli várakozás előzi meg. Utána viszont megszűnik az addigi függetlenségünk. A gyermekkel szemben, ha vállaltuk, komoly szülői felelősségünk és kötelezettségeink is vannak. Optimális esetben, ha a gyermek egészséges, harmonikus családi környezetben nő fel, kialakul a társadalmilag egészséges helye a családban. Kiegyensúlyozott, nyugodt családban, ahol a gyermek megfelelő mintákat lát, könnyebb a szülők számára a nevelés, egészségesebb lesz a gyermek szellemi, lelki és testi fejlődése.


Nagyon fontos kulcsa a gyereknevelésnek a SZERETET. Szeretve a gyermek megtanulja önmagát is szeretni, és később másoknak is szeretetet közvetíteni. Ezáltal a későbbi pszichés fejlődésük során a lelki megpróbáltatásokkal, illetve kórokozókkal, betegségekkel szemben is védettebbé válnak.
Korunk modern városi életvitelében különösen fontos a gyermekek felvilágosítása, a tudatos, egészséges életvitel igényének kialakítása. Abban, hogy személyiségformálásuk során kialakuljon a gyerekekben a helyes életmód iránti igény, és az egészséges életmód szokásrendje kiépüljön, a családok szerepe lényeges. Azzal, hogy követendő példát mutatnak nekik, abban bízva, hogy felnőttként ezt a mintát követik majd.


Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a gyermek számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes alkalmazása, a rugalmas változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az egészséges életritmus kialakításának igényét. Mire figyeljünk? Az alvási szokások, étkezési szokások, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős tevékenység kiépítésére.
Az esti elalvás szertartásait már kisgyermekkortól ki lehet alakítani, és ki is kell alakítani, ami minden nap meghatározott időben, meghatározott tevékenységhez kötve  (fürdés, mese) jelenjen meg. Fontos, hogy a gyermek korának, igényének megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. Így nem lesz problémás a kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni, és koncentrálni a másnapi iskolai feladatokra.


A gyermekek étrendjét  (tejtermékek, sok gyümölcs, zöldségfélék, szénhidrát, húsfélék megfelelő aránya) életkoruknak, igényeiknek megfelelően szükséges kialakítani. A gyermekekben tudatosíthatjuk a helyes táplálkozási szokások fontosságát, egészségre gyakorolt hatásukat.
Fontos a személyes higiénés szokások (napi tisztálkodás, fogmosás, étkezések előtti kézmosás) kialakítása, folyamatos gyakoroltatása, rögzítése egyaránt. Hangsúlyoznunk kell e szokások fontosságát, a betegségek megelőzésében betöltött szerepét.
A mindennapos friss levegőn való sport játék, szabadidős tevékenység biztosítása az egészséges személyiségfejlődés része.
A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi, lelki, szellemi egészséget, az akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, erkölcsi arculatot, kulturált magatartást, esztétikai érzéket, alakítja a társas kapcsolatokat.


Cél, hogy a gyermekek rendelkezzenek a társas és társadalmi együttműködéshez
szükséges képességekkel, kulturált magatartással. Alakuljon ki bennük a játékbátorság, szokjanak hozzá a csoporton belüli és a nagyközönség előtti szerepléshez.
A játék személyiségfejlesztő, közösséget formáló hatása rohanó világunkban háttérbe szorul.
Különösen feltűnő ez a kisgyermekeknél. Sajnos egyre kevesebb gyermekkel játszanak otthon a szülei, testvérei. Pedig játék közben fejlődik a gyermekek mozgása, gondolkodása, érzelmi élete, társas kapcsolatai, szabálytudata, önfegyelme. A gyermekek életkorának megfelelő, különböző területeket célzó játékokat választhatnak a szülők.


Nagyon fontos, a helyes televíziózás kultúrájának kialakítása, hogy a gyermekek meghatározott idejű és a szülők által kontrollált televíziós műsorokat nézzenek. Az együttes tevékenység során, a műsor kiválasztásra képes, értő nézővé nevelése történik a gyermekeknek azáltal, hogy velük vagyunk, koruknak megfelelő, igény szintű magyarázatot biztosítunk számukra.