Csíráztatható magvak
A beszerzett, csiráztatásra szánt magokat hűvös, sötét, száraz helyen kell tartani, lehetőleg vászonzacskóban.
Csíráztatható magok fajtái:
- gabonafélék (búza, árpa, rozs, stb.)
- hüvelyesek (lencse, bab, borsó, lucerna ,stb.)
- olajos magvak (lenmag, tökmag, napraforgó, mandula, stb.)
- zöldségfélék, füvek, fűszernövények (hajdina, retek, zsázsa, mustár, hagyma, stb.)
A felsoroltakon kívűl, még sokféle mag alkalmas csíráztatásra.

Búza
Tapasztalat alapján egyes keleti orvostudományi hagyományok szerint a búza segíti a szervezet megerősödését, igen alkalmas a gyermekek táplálására.
Igen gyorsan kicsírázik, s az egyik legfinomabb csíráztatott mag.

Árpa
A görögöknél kultikus szerepe volt, úgy vélték, hogy növeli az erőt és a férfiak potenciáját. Homérosz idejében a bor és a kecskesajt mellett szent ételként említették. A néphagyomány szerint testhőmérséklet-csökkentő hatása van, ezért sok helyütt előszeretettel adják lázas betegeknek. Nyák formájában pedig gyomorbetegeknél tartották gyógyító hatásúnak. Évszázadok óta pedig a sőrkészítés alapanyaga.


Zab
Egyike a legnagyobb fehérje-, és zsírtartalmú gabonáknak, és igen sok jód is található benne. A népi megfigyelések azt tartják, hogy hideg, fagyos időben kellemesen melegítő hatással van a szervezetre.

Rozs
A rozs a hideg időjárást jól bírja, híres a belőle készült kenyér, whisky és az orosz rozsital, a kvasz. Csíráját salátaként, levesekhez adva és köretként fogyaszthatjuk.

Rizs
Azt tartják róla, hogy az elvetett mag ezerszeresét adja vissza a föld, szűkös időben pedig egy marék rizs jelentette a létminimumot. A néphagyomány szerint az emésztési zavarokban szenvedők természetes gyógyírt találhatnak rendszeres fogyasztásában. Csíráztatása egyszerű, bár lassúbb, mint a többi gabonáé, csírájának íze kellemes. Kitűnő adalék saláták, levesek és köretek készítéséhez.

Kukorica
A Föld egyik legrégebben ismert gabonaféléje, az ősi amerikai kultúrák „napmagnak” nevezték. A kukorica Amerika felfedezése után terjedt el Európában, és azóta általánosan termesztik és fogyasztják frissen és liszt formájában. a kukoricacsírát levesekhez, köretekhez, salátákhoz használjuk.

Köles
A csírázóképessége jó, a kész csírák friss és szárított, porított alakban fogyaszthatók. Jelentős a fluortartalma, amelynek szerepe van a fogzománc épségben tartásában. A néphagyományok szerint vese- és hólyaggyulladás esetén a köles jótékony hatású, természetes gyógyír. A kölescsírát levesekhez, köretekhez adva, megszárított és őrölt formájában pedig kenyértésztához használhatjuk fel.


Lencse
A katolikus országokban, a böjti időszakokban a lencse közkedvelt étel. Fogyasztása főleg azokban az országokban terjedt el, ahol a húsfogyasztás vallási okokból tiltva, vagy korlátozva volt. A lencse a szója után a legtöbb fehérjét tartalmazó hüvelyes. A lencse könnyen kicsírázik. A csírákat ajánlatos hőkezelve fogyasztani, bár sokan szeretik frissen.

Zöldborsó
Csírája a borsókrémleves kiváló alapanyaga, továbbá főzelékek, töltelékek is készülhetnek belőle. Hüvelyes növény révén, kívánatos hőkezelni.

Bab
A bab és a babcsíra igen nagy tápértékű élelem, főzve kell fogyasztani, köretek, főzelékek formájában.

Csicseriborsó
A Földközi-tengert övező országok számos jellegzetes eledele, például a „humusz” és a „kuszkusz” csicseriborsóval készül. Nagy fehérje- és keményítőtartalma miatt értékes hüvelyesnek számít. A csicseriborsó egyike azoknak a hüvelyeseknek, amelyek nyersen enyhén mérgező fehérjeanyagot tartalmaznak, ezért 10-15 perces hőkezelést igényelnek, s csíráztatáskor nagyon ügyeljünk arra, hogy ne álljon túl sokáig bő vízben, mert könnyen megrothad.


Szója
A szójababot „a föld adta húsnak” nevezik. Egyike azoknak a kevés növényi fehérjeforrásoknak, amelyek az emberi szervezet által elő nem állítható aminosavakat tartalmazzák. A természetgyógyászok hatásos természetes gyógyszernek tekintik, és fogyasztását (alacsony keményítőtartalmánál fogva) különösképpen cukorbetegeknek, a magas vérnyomásban, érelmeszesedésben (gazdag lecitin-és linolsav-tartalma miatt) és vérszegénységben szenvedőknek ajánlják. úgy tartják, hogy erősíti az emésztőrendszert, és lúgosítja a vért. A szójabab csíráztatása sokkal több öblítést és öntözést igényel, mint a többi hüvelyesé. A szójabab nyersen tripszin inhibitort, emésztésgátló anyagot tartalmaz, emiatt csíráztatás előtt feltétlen hőkezelni kell. A szójababcsírát köretként, töltelékként, levesbetétként vagy szárítva, majd megőrölve liszt formájában, tésztákhoz hozzáadva használhatjuk fel.

Len
Évezredek óta termesztett, olajat és rostot adó növény. A lenmag a bélhurutos bántalmakat, a bélfalak izgalmi állapotát csökkenti, s nagyon jó székrekedés ellen is. Csíráját levesekbe, salátákba és főzelékbe, gabonaételékbe keverhetjük, s a reggeli müzlinket is gazdagíthatjuk vele.

Szezám
Sok vitamint, ásványi anyagot (kalciumot, vasat) és fehérjét tartalmaz. Török- és Görögországban és az arab államokban finom krém, az ún. „tahini” készül belőle. A magból kisajtolt szezámolaj nem avasodik, sokáig nem eltartható. A szezámmagcsírát levesbetétként, kenyérbe sütve vagy salátákhoz fogyaszthatjuk.

Tök
A tök a „kertek császára”, a termékenység szimbóluma, vasban és foszforban igen gazdag növény. Népi hagyomány szerint fogyasztásával a prosztata megbetegedéseket eredményesen lehet gyógyítani, évszázadokon át sikeres gilisztahajtóként ajánlották, vérszegénység ellen is csodagyógyszerként említik, fogyasztását pedig bélérzékenyeknek ajánlják. A tökcsíra rendkívüli módon gazdagítja a salátákat, az egytálételeket, a kenyeret és a leveseket.

Napraforgó
A napraforgómag igen gazdag B-vitaminokban és igen sok foszfort, kalciumot, fehérjét és E-vitamint tartalmaz. A napraforgót héjastul kell csíráztatni. Megtisztított csíráját saláták, főzelékek, töltelékek gazdagítására használják.


Mustár
Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, bőrkiütések ellen. A mustármag csírájának jellegzetes enyhén csípősségével új ízt vihetünk a saláták és levesek ízébe.

Retek
Hurutoldó, valamint a húgyutak gyógyításában hasznos természetes gyógyító hatása miatt,továbbá epekő kialakulásának megakadályozására ajánlják a természetgyógyászok. A retekcsírák kellemes csípős ízt kölcsönöznek a leveseknek, a salátáknak és a köreteknek.

Zsázsa (orvosi vízitorma)
Tisztító, lázcsillapító hatású, fogyasztását bronchitis, skorbut, cukorbetegség, neuralgia, fogfájás és kopaszodás mérséklésére ajánlják. Gyorsan csírázó mag, jellegzetes ízének köszönhetően kiváló fűszer salátákhoz, szendvicskrémekhez, levesekhez.