A már kialakult csontritkulást meggyógyítani nem lehet, ezért a megelőzésre minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni, amit már gyermekkorban érdemes elkezdeni. A lányok növekedése kb. 15-17 éves korig, a fiúké 17-19 éves korig tart, ám a csúcs csonttömeg kialakulása 25-30 éves korra tehető. A csúcs csonttömeg kialakulását 70-80%-ban genetikai adottságok határozzák meg, a hiányzó 20-30%-ot él életmódi tényezők befolyásolják . A kalcium táplálékkal történő bevitele nem önálló tényező. A fehérjék, a vitaminok és más ásványi anyagok is jelentős szerepet játszanak a csontképzésben. Közismert tény, hogy a kalcium beépülését bizonyos tényezők segítik: (D-vitamin, tejcukor) mások viszont gátolják (pl.: magas foszfor, túl sok zsiradék). A kalcium felszívódását a táplálék magas oxalát (kakaó, rebarbara, paraj) koffein, alkohol tartalom csökkenti, a laktóz és a C-vitamin növeli.

Ezért nagyon fontos:

- nyersanyagok, élelmiszerek kalcium és foszfortartalmának illetve ezek arányának ismerete,

- kalciumban gazdag nyersanyagok, élelmiszerek és azokból készíthető ételek ismerete,

- foszforban gazdag nyersanyagok, élelmiszerek ismeret,

- kalciumszükséglet korosztályokra lebontva,

- a kalcium felszívódását és beépülését elősegítő illetve gátló tényezők,

- életkori sajátosságok ismerete és figyelembevétele.

A diéta célja:

Az optimális csúcscsonttömeg elérése, a csontvesztés lelassítása

Azzal együtt, hogy az első helyen a kálciumszükséglet kielégítése áll, figyelni kell a megfelelő energia bevitelre és az étrend optimális tápanyag-összetételére is.

Energia: az étrend energiatartalma igazodjon a beteg tápláltsági állapotához.

Fehérje: 1 g/ttkg/nap, a túlzott fehérjebevitel növeli a kálcium kiválasztását.

Szénhidrát: 4-6 g/ttkg/nap

Élelmi rostok: extrém méretű bevitel esetén csökkentik a kálciumfelszívódását.

A legjobban hasznosuló kalciumforrásaink: a tej és tejtermékek, melyekben a magas kalciumtartalom párosul a hasznosulást segítő tejcukorral és D-vitaminnal. A javasolt napi 5 dl tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása a kalciumszükségletből 600 mg-ot fedez. Ezért a főtt ételeknél előnyben részesítjük a tej, tejtermékek felhasználásával készülő fogásokat: csőben sültek, túrós ételek, joghurtos öntet alapú saláták stb. Legjelentősebb kalciumforrásaink: a tej (120 mg/100 g) és tejtermékek (Trappista 600 mg/100 g, Ementáli 800 mg/100 g). Az ömlesztett sajtoknál azonban az ömlesztett só miatt megnövekszik a foszfor mennyisége, így ezek fogyasztását nem tanácsoljuk, kivéve a kálciummal dúsított ömlesztett sajtot (Kalci sajt). Húsok közül csak a halak kalciumtartalmát lehet kiemelni, mert a többiben nem jellemző (busa 130 mg/100 g, olajos hal 270 mg/100 g fogas 210 mg/100 g). Bizonyos zöldségek és gyümölcsök is jó kalciumforrások (paraj 133 mg/100 g, sóska 113 mg/100 g, banán 110 mg/100 g, mák 968 mg/100 g, dió 202 mg/100 g), azonban a növényekben előforduló egyes anyagok (foszfor), rontják a kalcium felszívódását, még a tejben lévő tejcukor elősegíti. Nem szabad elfelejteni a kálcium tartalmú ásványvizeket sem, mint pl. az Apentát, Fonyódi ásványvizet, Kékkútit, Parádi vizet és a Mohai Ágnet. Ha egy napi étrendünkben reggelire iszunk három dl tejet, ebédre busát kapunk burgonyapürével és vacsorára elfogyasztunk 5 dkg Trappista sajtot már biztosítottuk a napi 1000 mg kalciumbevitelt.

Hayden Panettiere a tejfogyasztás mellet kampányol Amerikában

A foszfor nagy feleslegben rontja a kalcium felszívódását. A kalcium foszfor optimális aránya 1:1-1:1,5. Az ettől eltérő arány: kis kalciumbevitel sok foszfor rontja a kalcium anyagcserét, a csont kalciumtartalékai felhasználódnak. Magas foszfortartalma van a húsoknak, belsőségeknek, sajtoknak, hüvelyeseknek, italok közül a cola-féléknek. A tejtejtermékek jelentős foszfortartalma mellett azonban kalciumtartalmuk kiemelkedő és mennyiségében több, mint a foszfor. A fiatalok között közkedvelt cola számottevő foszforforrás, kalciumtartalom nélkül, ezért a csontritkulás megelőzése érdekében kívánatos lenne mennyiségének csökkentése. Tehát naponta fogyasszunk tejet, tejterméket, zöldségféléket, gyümölcsöket és mérsékeljük a magas foszfortartalmú nyersanyagok, élelmiszerek, üdítők fogyasztását.

Magnézium: az életkornak megfelelő ajánlás szerinti mennyiség bevitele ajánlott. Jellemző magnéziumforrások a zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék.

D-vitamin: A kálcium mellett meghatározó szerepű a csontanyagcserében. A D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Gyermek- és fiatal felnőttkorban napi 400 NE az ajánlott, idősebb korban napi 600-800 NE. Jellemző D-vitamin-források a máj, tojás, tej, tejtermékek. halolaj, a D-vitaminnal dúsított margarinok.

Túlságosan nagy mennyiségű fehérjebevitel növeli a kalcium ürítését a vizelettel, vagyis az ajánlott mennyiségű és minőségű fehérjebevitel (ami egyúttal kalciumforrás is) túllépése nem segíti, hanem inkább rontja a szervezet kalcium tartalmát.

A tejcukor érzékenyek a direkt számukra kifejlesztett laktózmentes tej és joghurt, valamint a laktózmentes sajtok fogyasztásával biztosíthatják szervezetük számára a szükséges kálciumot.

A diéta különösen fontos a fokozott rizikófaktorral rendelkező egyéneknél.

Az osteoporosnak két formája különíthető el: primaer és secundaer.

A primaer osteoporosisnak két típusa van: a postmenopausás osteoporosis, melyet I. típusúnak, és a senilis osteoporosis, melyet II. típusúnak is jelölnek. A felosztásnak dietetikai szempontból azért van jelentősége, mert más-más életkori sajátosságokat: megváltozott energiaszükséglet, kísérő betegségek, kiváltó betegségek kell figyelembe venni az étrend összeállításánál, a tanácsadás meneténél.

Postmenopoausás osteoporosisban a gyógyszeres terápia kiegészítéseként jól alkalmazható a kálcium és D-vitamin gazdag diéta.

Összeállításánál a következőket kell figyelembe venni:

• A megfelelő kalcium és foszfortartalommal rendelkező nyersanyagok, élelmiszerek beépítése az étrendbe.

• A csökkenő energiaszükséglet szakszerű fedezése a kalciumtartalom figyelembevételével: nyersanyag válogatás, ételkészítési technológia

• Az egyén életmódjának figyelembevétele az étrend összeállításánál

• Kalciummal dúsított élelmiszerek, táplálék kiegészítők és azok alkalmazásának ismertetése

• Az esetlegesen fennálló betegségek diétás előírásának összehangolása az osteoporosis javasolt étrendjével

• Az életkor előrehaladtával csökken az energiaszükséglet. Az időszakos, évente többször ismétlődő, szakszerűtlen fogyókúrák alkalmazásának hatására kevesebb kálcium, vitamin, ásványi anyag, nyomelem, aminosav, enzim jut be a szervezetbe. Minden egyes nem szakszerű fogyókúra velejárója a szervezet kálcium- és D-vitamin hiánya és a csontszövet ezzel járó előkárosodása. Minél gyakrabban tesszük ki szervezetünket ilyen jellegű hiányállapotnak, annál nagyobb lesz a csontritkulás kockázata.

Senilis osteoporosisos diéta főbb szempontjai:

- Az életkor előrehaladtával csökken az energiaszükséglet. Húszéves kortól az idő előrehaladtával tízévenként 2-3%-kal csökken az alapanyagcsere. Hetvenéves ember esetében ez már több mint 20%.

- Romlik a tápanyagok felszívódásának hatásfoka. Ez érvényes a fehérjékre és a kalciumra is

- A kalcium felszívódását elősegítő D-vitamin mennyisége is kevesebb. Oka: az idős emberek kevesebbet tartózkodnak a napon illetve táplálkozásuk gyakran D-vitaminban is szegény

- Ebben az életkorban gyakrabban fordul elő pl: hypertónia, atherosclerosis. Ezen betegségek gyógyszeres kezelése mellett szükséges az adott betegséghez kapcsolódó diéta betartása

- A kísérő betegségek és az osteoporosis diétájának lehetőség szerinti összehangolása.

- Részben anyagiak, részben ismeret hiányában ez a korosztály nem fogyasztja a kalciumban gazdag nyersanyagokat, élelmiszereket. Magyarországon az idős emberek kisebb százaléka él nagycsaládban, ahol az étkezésük biztonságosabban megoldható. Az étel elkészítésének akadálya lehet egyedül élő nőknél "az egymagamnak nem főzök" (ami mögött sokszor a család hiánya, az élettárs elvesztése, a magány miatt kialakuló különböző fokú depresszió állhat), egyedül álló férfiaknál az ételkészítési ismeret elégtelensége, mozgáskorlátozottság.

Secundaer osteoporosis és a diéta

Dietetikai szempontból bizonyos alapbetegségekhez tartozó diétás megszorításokat nehéz összehangolni az osteoporosis diétájával. Itt sok esetben táplálék kiegészítők, kalciumkészítmények igénybevételére is sor kerülhet.